OS Országos Sajtószolgálat

2009. január 3., szombat

A válás mindkét fél számára érzékeny veszteség és hosszú elfoglaltság.



Egyes adatok szerint válások 71 százalékát kezdeményezik a nők, és az elmúlt 50 évben öt-hatszorosára nőtt az elváltak száma.


Sokan azonban még azzal sincsenek tisztában, hogy a válást nem kell mindkét félnek egyformán akarnia, mert ha a házasélet „helyrehozhata­tlanul megromlott“, a bíróság szétválasztja a feleket.


Egyoldalúan megindítható válóper…de!


Egy bontóper első iratbeadása a felperesnek első llletékként 12 ezer forintjába kerül, ennyi illetéket kell lerónia, hogy meginduljon az eljárás.


Erre már akkor szabad sort keríteni a igazságügyi családjogi mediator, igazságügyi közvetítő előtt sikerült egyezséget kötni a válás, vagyonmegosztás részleteiről.


Tanácsadás nélkül ne fogjunk válás, vagyonmegosztás perhez – csak veszíteni lehet vele és rajta.


A vagyonmegosztási pereknél: az itt igényelt szakértők már pénzbe kerülnek. A felek maguk is felkérhetnek egy-egy hozzáértőt,szakértőt s ez nem haszontalan.


Hazai 2008.-as piaci tapasztalat n.140-250.000ft szakértői munkadíjakat ismer. A munka díját perben kirendelt igazságügyi szakértőnek a kérő félnek kell megelőlegezni, a per teljes költségét pedig a két fél között osztja meg a bíró az eljárás végén.


Ha a házastársak nem tudnak a vagyonról megegyezni, a házastársi vagyonközösség megosztásáért pert indíthatnak, de ez esetben a követelt vagyon 6 százalékát illetékként be kell fizetniük.


Közös tulajdon esetén az egyik fél kifizetheti a másikat, de ha erre nincs pénze, és nem sikerül megegyezniük, akkor elárverezhetik a közös ingatlant, ez azonban általában áron aluli értékesítést jelent.


Piaci tapasztalat,hogy az ügyvédek a vagyonmegosztás vitás eseteit 180–250 ezerért vállalják, de az ügyvéd óradíja, a tárgyalásonként fizetendő összeg nagyon változó, és sokszor n.25.000Ft-n.60.000Ft/ügyvédi óra számítanak fel. Előfordulhat tárgyalásonként 50-90 ezer forintot, számolnak el.


Ügyvédi törvény szerint „megegyezés kérdése”, hogy mennyibe kerül az ügyfélnek a válási procedúra.


Tény,hogy a komoly és több embert foglalkoztató irodákat meg kell fizetni.


Gyerektartásra az apa, vagy az anya jövedelemének 50 százalékánál többet nem lehet kérni.


A bíróság egy gyermek után rendszerint a fizető szülő jövedelmének 15–25 százalék között állapítja meg a tartásdíjat.


Több gyerek esetében (főként, ha más kapcsolatból születtek) eltérő mértékű összeget is megállapíthatnak, tekintettel a gyerek szükségleteire, illetve az őt nevelő anyagi helyzetére.


A gyermektartásról nem lehet lemondani, és a bírósági ítélet kihirdetése előtt is, előzetesen is végrehajtható, hiszen a gyermeket addig is el kell tartani, amíg ezek a – sokszor évekig elhúzódó – perek tartanak.


A felek abban is megegyezhetnek, hogy a fizetésre kötelezett egy nagyobb összeggel, vagy ajándékkal váltja ki a rendszeres tartásdíjat, például lakást irat a gyerekre.
Ilyenkor a bíróságok megvizsgálják, hogy van-e megfelelő fedezet a gyermek folyamatos eltartására.


Gyakori,hogy egyik szülő, hogy minimálbéren van bejelentve, csak azért, hogy megússza kevesebb gyermektartással,

de a környezettanulmány és a per során felmerülő tények, kérdések általában tisztázzák, hogy milyen a szülő valós anyagi helyzete és ennek megfelelően állapítják meg a fizetendő összeget.



Konkrét ügyekben hívja: 06-302-164-102 , vagy jelentkezzen be adataival az ugyfelek@index.hu e-mailen!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése